2013. jan. 29.

Takva - Az istenfélő Muharrem




2013. január 30-án, szerdán az m2 műsorán!

(színes, török-német filmdráma, 96 perc, 2006, rendező: Özer Kiziltan)

"Történet egy végtelenül vallásos muszlim férfiról, akinek hite nem egyeztethető össze a mai kor felfogásával. Muharrem csendes férfi, aki Isztambulban él és dolgozik, abban a negyedben, ahol született. Alázatos és magának való életet él, melynek állandó része az ima, az önmegtartóztatás és a ragaszkodás a legszigorúbb iszlám tanokhoz. Muharrem rendkívüli odaadása felkelti egy gazdag és befolyásos vallási közösség vezetőinek a figyelmét. Megbízhatósága és lelkiismeretes jelleme alapján egy adminisztratív állást ajánlanak neki. Ennek része, hogy neki kell behajtania a közösség által tulajdonolt ingatlanok bérleti díját. Főnökei új ruhákat, autót, számítógépet és mobiltelefont adnak neki. Muharrem hirtelen egy olyan modern világban találja magát, amit eddig tudatosan és sikeresen elkerült. Naiv felfogása miatt sokkszerűen érik azok a felfedezések, amiket új munkája során tesz. Szemtanúja lesz a legnagyobb vallási képmutatásnak különösen az alkoholfogyasztás és a hitbéli jó szándék területén."

2013. jan. 27.

Mindig valamit, ami az énből jön



tömeg
 hadd
 nyüzsögjön, 
hadd 
kívánjanak
 maguknak 
száz
 év 
életet. 

Az 
igazi
 öröm 
azért
 a 
tiéd. 

(Ísa-upanisad - részlet)




"Hérakleitosz mondja, hogy az álmosak közül mindenkinek külön-külön világa, az ébereknek egyetlen közös világuk van. Ez a külön-külön világ az Én. Ennek az Énnek külön álomképe, személyes sorsa, személyes gondolata, cselekvése, világszemlélete van. Minél mélyebben alszik valaki, minél mélyebben merült el a kábaságban, annál elszigeteltebb és magányosabb, individuálisabb és egyénibb.

Az avidja jellegzetes állapota az érzéki világot, a tapasztalati tényeket valóságnak látni; azt hinni, hogy az anyagi világ varázslata realitás; nem tudni, hogy amit valóságnak hisz, az az elvarázsolt lélek álomkóros látomása. Soha nem felébredni tudni, és mindig csak azt hinni, hogy ideje még nem érkezett el. Soha nem is sejteni, hogy a természeten túl, meta ta phüszika, van valami, és ha néha álmában megbotlik, és úgy van, hogy szemét most aztán ki kell nyitnia, újra tovább álmodik valamit: életcélt, eszményt, szenvedélyt, becsvágyat, mindig valamit, ami az Énből jön, s aminek az Én a célja. 

Az igazi valóságot csak úgy látja, ahogy a barlangban a kijárat felé háttal megkötözött ember, aki a szemben lévő falon az elsuhanó árnyakat nézi. S az alvás mélysége attól függ, kicsoda mennyire tartja valóságnak álomképeit; csalódásait, káprázatát mennyire tartja igaznak; homályát mennyire tartja világosságnak. Mennyire tudja igaznak azt, ami csak Énjében van, soha másutt: gondolatait, érzéseit, világszemléletét, elveit, ítéleteit. Annál hiúbb, kevélyebb, elbizakodottabb, magabiztosabb, gőgösebb, önteltebb – annál inkább vak, tudatlan, irreális, képzelgő, alvó, annál kábább, tompább és álmosabb."

2013. jan. 21.

Ne próbáld megosztani az úgynevezett bölcsességedet

Útmutatás a közösségi média használatához - az ún. Vadzsrajána tanítványoknak

"Ha azt gondolod vagy hiszed, hogy Te egy Vadzsrajána  tanítvány vagy – igaz-e ez, vagy sem az más kérdés – de ameddig azt gondolod, hogy Vadzsrajána gyakorló vagy, addig felelős vagy azért, hogy védelmezd ezt az értékes hagyományt. A Vadzsrajánában fontos a titoktartás megőrzése. A Vadzsrajánát a „titkos Mantrajánának” hívják, mert titokban gyakorlásra lett szánva. Nem azért titkos, mert valami rejtegetnivaló van benne, hanem ahhoz szükséges, hogy megvédje a gyakorlót a csapdáktól és bukásoktól, amiket az egó belevihet a gyakorlásba. Különösen hajlamosak a gyakorlók a „spirituális materializmus” áldozatául esni, a gyakorlás csak az egó egy új divatos dísze lesz, és arra szolgál, hogy fontosnak érezzék magukat, vagy arra, hogy úgy érezhessék, hogy egy ’kúl’ társaság tagjai, ahelyett, hogy engedelmessé tennék és átalakítanák a tudatukat. Ha ilyen módon gyakorolunk, a Vadzsrajána ösvény még a haszontalannál is rosszabb lesz.
Vadzsrajána tanítások abban az értelemben is „rejtettek”, hogy az értelmük nem világos annak számára, aki nem kapta meg a megfelelő tanításokat. Olyanok, mint egy idegen nyelv. A képi világ és a szimbolika furcsának vagy akár erőszakosnak tűnhet a beavatatlanok számára, ezért ajánlott rejtve tartani, hogy ne vezesse félre az újabb gyakorlókat, akik hamis elképzeléseket alakíthatnának ki  általánosságban a buddhista útról és különösen a Vadzsrajánáról. Miközben a közösségi médiában közzéteszünk dolgokat, tartsuk észben, hogy nem csak a saját szórakozásunkra osztunk meg dolgokat, hanem az egész világgal, akik nagy valószínűséggel nem osztoznak se az őrült képek felett érzett örömünkben, se a sajátos imádatunkban és fantáziáinkban bizonyos személyekről, akiket mi a mestereinknek hívunk. Ennek megfelelően, néhány javaslat az úgy nevezett Vadzsrajána tanítvány társaimnak, amik segítségével meg tudják védeni magukat - a zavarok elkerülésével és a Dharma gyakorlásunk védelmezésével – és ami által megőrizhetjük az értékes Vadzsrajána hagyományt:

 (1) Őrizd meg a Vadzsrajána titkosságát (ebben benne van a titoktartás a mesteredről, a gyakorlataidról, a tantrikus képekről, a beavatásokról amiket kaptál, a tanításokról amiken részt vettél stb.)

Ne ossz meg tantrikus képeket: Ha azt gondolod, hogy provokatív tantrikus képek közzététele (úgy mint több karú, állat fejű, egyesülésben lévő, és haragvó Istenségek képei) fontossá tesznek téged, valószínűleg nem értetted meg a jelentésüket.

Ne ossz meg mantrákat és magszótagokat: Ha azt gondolod, hogy mantrákat és a magszótagokat kell megosztanod a Facebookon, mint hangulatfokozókat és önfejlesztési segédleteket, egy stílusváltás vagy új frizura jobb hatást fog elérni.

Ne beszélj a beavatásaidról: Ha azt gondolod, hogy a hétvégi Vadzsrajána beavatásaidról készült képek arra valók, hogy a macskád mellett megoszd a Facebookon, akkor küldd ki a macskádat Nepálba megkoronázásra.

A tanítód engedélye nélkül ne ossz meg semmilyen fényképet, videót vagy hangfelvételt Vadzsrajána beavatásokról, tanításokról vagy mantrákról.

Ne beszélj mélységes/titkos tanításokról, amiket kaptál. Úgy tűnik, néhány ember divatosnak találja, hogy olyan szavakkal dobálózzon, mint „Dzogcsen” vagy „Mahámudrá”. Ha megkaptad ezeket a mélységes tanításokat, akkor jó követni ezeket az utasításokat és megtartani magadnak.

 (2) Óvakodjunk engedni a spirituális materializmus kísértésének, és a Dharma tanításokat az egónk szolgálatába állítani (ne kérkedj a mestereddel, a megértéseddel, a gyakorlásoddal, stb. Hasonlóképpen ne beszélj becsmérlően más gyakorlókról és ösvényekről).

- Ne oszd meg az élményeidet, és az úgynevezett képességeidet: Ha azt gondolod, érdemes kinyilvánítani, hogy miket értél el, lehetséges, hogy mindeközben nem jutott időd megszabadulni az illúzióidtól. Megpróbálni hatást gyakorolni másokra a gyakorlatainkkal, nem a gyakorlás része. Próbálj meg hiteles és szerény lenni. Senki sem foglalkozik a meditációs élményeiddel, akkor sem, ha azokban Buddhák, egyszarvúak vagy szivárványok szerepelnek. Ha azt gondolod, mentes vagy az önámítástól, fuss neki még egyszer, gondold újra.

- Ne dicsekedj a mestereddel: Nem számít, milyen hatalmasnak is gondolod a mesteredet, valószínűleg jobb szolgálatot tesz neked, ha megőrzöd a rajongásodat magadnak. Emlékezz, buddhistának lenni nem egyenlő egy valláshoz való csatlakozással. Ha azt gondolod, a Te mestered jobb, mint másoké, akkor valószínűleg azt gondolod, hogy a Te nyugalmad és tiszta érzékelésed jobb mint másoké.

- Ne próbáld megosztani, az úgynevezett bölcsességedet: Ha azt gondolod, mélységes tanítások megkapása feljogosít téged azok világgá kürtölésére, valószínűleg csak a tudatlanságodat fogod megmutatni. Mielőtt megosztasz egy idézetet Buddhától vagy valamelyik tanítódtól, gondolkodj el egy percre, hogy ők valóban mondták-e ezeket a szavakat, és milyen hallgatóságnak szánták.

- Ne keverd össze a buddhizmust nem buddhista gondolatokkal: Nem számít mennyire fel vagy lelkesülve szivárványoktól vagy égitestektől, vagy mennyire meg vagy győződve a világ végéről, próbáld meg nem összekeverni a saját fantáziáidat/egyéni dolgaidat a buddhizmussal.

- Légy tisztelettel mások iránt: Az alapjául szolgáló Théraváda és a Mahájána nélkül nem létezne Vadzsrajána. Teljesen bolond dolog lenne, ha a Vadzsrajána gyakorlók lenéznék, vagy megvetést tanúsítanának a Théraváda és a Mahájána irányában. Ha javára akarsz válni a buddhizmusnak ne más buddhistákat támadj, hanem a saját egódat és elfogultságodat.

- Ne okozz békétlenséget: Próbálj meg az lenni, aki online társalgásával harmóniát visz a Szangha közösségébe, zavar és vita helyett.

- Mindig legyél figyelemmel a motivációdra: Kérlek, ne próbálj „őrült bölcsesség” magatartást mutatni online, csak inspirálj másokat, hogy legyenek jó szívvel mások iránt. Ha azt gondolod, hogy valamit együttérzésből osztasz meg, először próbálj meggyőződni róla, hogy nem ártasz vele. Ha nem bírod megállni, hogy ne posztolj valamit, legyél benne biztos, hogy az segít bárkinek, aki olvassa és javára válik a Dharmának.”

Forrás: Dzongsar Jamyang Khyentse

Ajánlott olvasmány a szellemi materializmusról Csögyam Trungpától.

2013. jan. 18.

Mikor kezdődött?


"IV. Béla idejében történt a világban valami (...) - ezt a hatalmas fordulatot IV. Béla oklevelei úgy fogalmazzák meg, hogy a hanyatló korszaknak a romlottsága
Kozmikus hanyatlás veszi kezdetét ebben az időben, ez konkrétan megfogalmazódik az oklevelekben. Mintha a világban ekkor megrendülnének az idők, az egek erősségei. IV. Béla ki is mondja szinte filozofikus pontossággal: a hanyatló korszakok kezdetén állunk."


(Részlet Szántai Lajos: Szent őseink nyomában maradva című könyvéből)

2013. jan. 11.

Ksátriják alkonya




"A ksátrija nem a dharmát, hanem a kámát jelenti, az örömet, az élet mozgékonyságát, színeit, érzéseit, szenvedélyeit. A lovag nem a szellem, hanem a heroikus lélek. A lélek, amikor a földtől elszakad, első elváltozásában hősiessé válik. Ez a sulphur, a tűz, ez a szabad és égő lobogás, a ksátrija. Ha a lovagi rend a brahmantól eloldódik, sudrává, szolgává lesz. A lovag hierarchikus léte kizárja a despotizmust. Földi eszközökkel ő szerez érvényt a világtörvénynek, amely mindig szellemi. A lovag jelképe: a kard; a kard nem más, mint a logosz, a szó, a cselekvő ige, a szellem megnyilatkozása, de a tevékenység világában, mert a kard az abszolút aktivitás jelképe. A kard a tevékeny szó eszköze, amit a lovag a szellemi kaszttól kap mint szakrális eszközt, hogy vele a törvényt megvédje."





"Az őskori egységet a történeti idő úgynevezett tudományától az különbözteti meg, hogy az archaikus szintézis metafizikai jelrendszer, ugyanakkor megvalósítandó gyakorlati életrend. Mert az egység középpontjában álló logosz teremtő szubsztancia, amely az életet alakítja és vezeti. Minden őskori egységben, legyen az aritmológia, vagy taoizmus, asztrológia, vagy a szánkhja, vagy a Bön – tevékeny szellem él, ami más szóval azt jelenti, hogy a jelképet megadja és az embert a jelképre alakítja. Amikor a történet küszöbén az archaikus univerzális egységet az individuális tudomány és filozófia váltja fel, a logosz elvész; de a logosz elvesztése annyit jelent, hogy elvész az a teremtő szellem, amely az emberiség életére állandó tevékeny metafizikai hatást fejt ki és gyakorol; a gondolat a tettől elszakad. A gyakorlat és az elmélet különválik. Ez a tragikus szakadás Európában Platónnál következik el. Az életben az aktivitás és a kontempláció elszakad – ahogy elszakad az aktív és a kontemplatív kaszt: a szellemi ember (brahman) és a kormányzó (ksátrija). A történeti időben a gondolkozás és a cselekvés egymást nem ismeri fel többé. Filozófiát vagy spekulatív tudományt és technikát egy nevezőre hozni nem lehet. A kettő nem függ össze. A középponti teremtő logosz eltűnt, gyakorlat és elmélet összemérhetetlen. Az elmélet absztrakt marad; megtartott valamit az őskor idealitásából, viszont reflexív; a gyakorlat szellemileg tartalmatlan, lefokozott, profán; mind a kettő pedig: individuális, lezárt és egymás nélkül irreális."



(Szöveg: Hamvas Béla)

2013. jan. 5.

Forgolódnak a tőkés birodalmak



Forgolódnak a tőkés birodalmak, 
csattog világot szaggató foguk.




Lágy Ázsiát, borzolt Afrikát falnak 
s mint fészket ütik le a kis falut.


 

Egy nyál a tenger! Termelő zabálás,
kis, búvó országokra rálehel




 a tátott tőke sárga szája. 
Párás büdösség-felhő lep bennünket el.




 (Versrészlet: József Attila)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...