A ceremóniamester bekopogtatott a kripta ajtaján.
– Ki van odakint? – kérdezte belülről egy szerzetes.
– Zita, Ausztria császárnéja, Magyarország koronás királynéja, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Galícia, Lodoméria és Illíria királynéja, Jeruzsálem királynéja, Ausztria főhercegnéje, Toscana és Krakkó nagyhercegnéje, Lotaringia, Bar, Salzburg, Stíria, Karintia, Krajna és Bukovina hercegnéje, Erdély fejedelemasszonya, Morvaország őrgrófnéja kér bebocsátást.
– Nem ismerem!
A ceremóniamester újra kopogtatott.
– Ki van odakint?
– Zita császárné és királyné kér bebocsátást!
– Nem ismerem!
A ceremóniamester harmadszor is bekopogtatott.
– Ki van odakint?
– Zita, szegény bűnös halandó kér bebocsátást!
– Lépjen be!
Zita, az utolsó királynénk – aki soha nem mondott le a magyar trónról
