Nem született, nem teremtett

Van, ó tanítványok, valami, 

ami nem született, nem létesült, 

nem összetett, nem teremtett.

Ha nem lenne valami, 

ami nem született, nem létesült, nem összetett, nem teremtett, 

akkor nem lenne út sem, 

ami a születetten, a létesültön, az összetetten, a teremtetten túlra vezet.

De mivel van valami, 

ami nem született, nem létesült, nem összetett, nem teremtett, 

ezért lehetséges a megszabadulás a születettől, a létesülttől, az összetettől, a teremtettől.

(Fotók: Pásztor Zoltán, a Mátraszentimre településhez tartozó fallóskúti kegyhely és búcsújáró hely, az 1947-es Szűzanya-jelenés helyszíne, szöveg: Udána VIII., 1-3.)

Helyi vállalkozás

MOTTÓ:

„... Az eldobott kavicsokból olykor véletlenszerű képek rendeződnek.

A magukra lelt bölcsek efféle jelek szavára követik az utat,

a végképp elveszettek pedig találomra...”

Míg

azt

érzed:

biz'

fontos

vagy

magadnak

s a tannak...

...a buddha-benzin ára egyre nől.

(„A kettőhetvent is túllépte már.”)

Patikában fájós lábú buddha-néni

sóhajtva-nyögve áll a buddha-sorba,

a teszkóban halmokban áll a buddhatáp,

és oktondi cicád is önkéntelen kakál

az akciósan vásárolt buddha-alomra.

Persze...

...akár

félsz,...

...akár

nem,...

...

egyremegy:

meghalunk mind.

Táltos-szelet nem szagol sasorrunk soha már,

viking-pocakunkból férgek lakomáznak,

- hogy ki voltunk? - egynéhány feldöntött pohár.

Mivoltunk önkín,

s miután elmúltunk önkíntelenül,

legfönnebb nevetés marad utánunk,

semmi szorongás és semmi alázat.

(Tenigl-Takács László: "Mert buddhisták vagyunk..." című verse)

Össze kell törni a tükröt?

A tükör ferde szög s amit megmutat, nem is az én, hanem a maszk. A maszk se nem az Én, se nem a Te. Nem az ember és nem a világ. A kettő között van, de nem egyenes vonalban, hanem ferdén elhelyezve, a megtört vonal irányában. De a tükörben nem az a baj, hogy hamis, hanem, hogy impotens. Vagyis: nem azért impotens, mert hamis, hanem azért hamis, mert impotens.

A világ a maszkot az emberről sohasem szedi le. A maszkkal együtt kell összetörnie, a maszkban és a maszkon kell megsemmisülnie. Az összetörés nem a maszkot éri, hanem azt, ami a maszk mögött van: az igazat. Mert az igaz választotta a hazugságot. Nem az válik semmivé, ami az arcot eltakarta, hanem az arc, ami el van takarva. S ez újra a maszk igazsága: a maszk igaz marad; tovább hazudik. Még akkor is, ha mögötte már nincsen semmi.




Lehet úgy állni, hogy a sugarak ne törjenek meg és ne verődjenek vissza? Úgy, hogy a pillantás egyenesen áthatoljon a téren s elérje azt, amire irányul? Úgy, hogy az ember keresztüllásson a tükrön? Mi a lehetősége annak, hogy az ember át- és keresztüllásson, s szeme sugara ne önmaga visszaverődött maszkját, hanem a világot érje? Össze kell törni a tükröt?

Ismét és utoljára: a maszk igazsága. Minden megmarad annak, ami volt és ami. Az ember világhelyzete csak egyetlen esetben változik: akkor állhat egyenes szögben és tud a dolgok közé lépni tisztán, ha összetöri, de nem a tükröt, hanem azt, ami a tükörben van: a bálványt. Azért igaz a maszk, mert az igazság rajta múlik. A világot csak akkor látni, ha az ember istent lát és nem bálványt.

(Szöveg: Hamvas Béla, tovább itt: hamvasbelaorg.hu, a videót a szöveg alapján készítette: Lukács Orsolya.)

Világ-erdő, zöld-izzású tavasz

Halljátok, hogy zörög? -

Jaj, miben járok itt?

Jaj, miben gázolok?

Millió ember-fáról időtlen idők óta 

Lehullott levelekben.

Ez a világ-erdő,

Ezek a történelem tölgyei, 

Tövükbe temetkezik a tavasz: 

Az én tavaszom, a te tavaszod, 

Mindnyájunk zöld-izzású tavasza. 

Ni, Hellas fájáról a cserfalomb, 

Ni, Róma törzséről a száraz ág, 

Napóleon és Dante sudaráról 

Egy-egy bíborlevél. 

Fakult szerelmek, fonnyadt forradalmak 

Zizegve, zúgva kísértenek itt.

Milyen világ! 

Szeretném belevetni magamat 

Hanyatt a tengermélységű avarba,

És úgy zizegni el együtt vele

Minden bölcsesség útolsó szavát: 

Nem érdemes! -

De mit használna az? 

Jövőre újra zöld láng csap a fákból 

És esztelenül szép lesz a tavasz.

(Szöveg: Reményik Sándor Avarban című verse, a fotók szerzőjét nem ismerem, az interneten, forrás megjelölése nélkül láttam. A képeket érdemes alaposan megnézni, a kéztartást, a teáscsészéket, a kanalak irányát, stb. Zseniális.)

Miért problémázunk annyit?

A Buddhista Misszió munkatársai szerkesztették 2003-ban fél éven keresztül, hetente egyszer a Rádió Café vallási műsorát. Az adás azóta megszűnt, de az elkészült műsorok továbbra is meghallgathatók itt:

http://radio.sztaki.hu

A témák közül néhány: Mi a káprázat? Tükör és valóság. Miért problémázunk annyit? Mit kezdünk a hírekkel? Csak menekülés a vallás? Az idő: egy szubjektív dolog. Ki vagyok én? Allergia és tudat. A tudás határai. 

Ez pedig egy kis humor a Buddhista Misszió honlapjáról:

Egy becsvágyó szerzetes szeretett volna találni magának egy gurut. Elment hát egy kolostorba, ahol is a tanítója azt mondta neki:

– Itt maradhatsz, de van egy fontos szabályunk: minden tanítvány betartja a hallgatási fogadalmat. Te is csak tizenkét év múlva szólalhatsz meg.

Tizenkét évi csendes meditáció után elérkezett a nap, amikor a tanítvány elmondhatott egy dolgot vagy feltehetett egy kérdést. Ő ezt mondta:

– Túl kemény az ágy.

Újabb tizenkét év kemény hallgatás következett, amikor is újra lehetősége nyílott beszélni. Ekkor így szólt:

– Nem jó az étel.

Ismét tizenkét év kemény munka következett, s megint szólhatott. Íme a szavai 36 évi gyakorlás után:

– Abbahagyom.

A guruja azonmód válaszolt neki:

– Jól van hát, hisz úgysem csinálsz egyebet, mint panaszkodsz.

Mocsárban élni

Válogatás az elmúlt négy hónap fotóiból. Az első kép Hosszúpályi közelében készült, a többi Debrecenben. Fotók: Pásztor Zoltán

Álom, tudat, buddhizmus

Aki vasárnap nem tudta élőben követni, most itt megnézheti A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Álom, tudat, buddhizmus című házi konferenciájának előadásait.
Fent Farkas Attila Márton A tudatos álom és a buddhista meditáció, itt pedig: Jankovics Marcell Álom és mese, míg itt: Jakab Katalin Az alvás és álom tibeti jógája című előadása látható.