Az emberélet nagyszerűt ígér:
Mily szép a nappal és nagy az éj!
S mi, bár becéznek égi hatalmak,
Alig örvendünk a tündöklő Napnak.
(Részlet Szemző Tibor: Az élet vendége - Csoma-legendárium című filmjéből. Írta: Sári László, filmezte: Szaladják Taikyo István. A részlet elején Goethe "hangja" hallatszik németül. Az arab szöveg fordítása:
Hol van hát lakásod? Hol van lakása a tündérnek, a lepkének? Hol van lakása azembernek? - kérdezte a vándor a Holdtól. - Hol van? Merre van?
- A tündér otthonává teszi a hegyet, a sziklát, a fát, a lepke otthona a fűszál, a levél, a
virág. Az ember pedig otthonává teszi az egész Ég alatti világot. Bárhol lehet hát
lakása - válaszolta a Hold. - Csakhogy ez pont olyan, mintha sehol sem lenne - tette
hozzá.
A vándor a rémülettől megállt. Aztán elindult, de lassabban emelgette a lábát. - Bárhol
lehet lakása, mégsem találja otthonát. Bárhol lehet lakása, mégsem találja otthonát -
ismételgette a jövő különös ígéretét. - Merre menjek hát ezután?)
Hol van hát lakásod? Hol van lakása a tündérnek, a lepkének?
Hol van lakása az embernek?
Bárhol lehet lakása, mégsem találja otthonát.
Merre menjek hát ezután?
Hol van lakása az embernek?
Bárhol lehet lakása, mégsem találja otthonát.
Merre menjek hát ezután?
Ha majd földi tested végképp leveted,
ez a táj otthonod lehet.
Addig
nálam csak vendég lehetsz,
míg álomba merülten tested odalent
felejted.
Ugye, érted?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése