Teljesen véletlenül, egy zene után keresgélve bukkantam rá a kanadai Gregory Colbert "fotómeditációjára" az Ashes and Snow című 60 perces mozgóképes alkotásra. Azt olvasom róla, hogy "az alkotó eredeti szándéka szerint azt az ősi állapotot szerette volna bemutatni, amely kezdettől fogva fennállt az ember és a vele harmóniában élő állatvilág között, s amely modern korunkban egyre inkább kiveszni látszik. Ezért olyan országokat és népeket keresett fel kamerájával, ahol még a mai napig megtalálható ez a harmónia." Járt például Indiában, Burmában, Egyiptomban, Dominikában, Etiópiában, Kenyában, Tongában, Namíbiában, vagy az Antarktiszon. A film és az 50 hatalmas fotóból álló kiállítás közel 10 éves kutatómunka eredménye.
"Miközben felfedezem a közös nyelvet és a költői érzékenységet valamennyi állatban, azon dolgozom tovább, hogy újra felfedezzem azt a közös alapot, ami egyszer létezett, amikor emberek és állatok harmóniában éltek. A képek egy világot ábrázolnak, aminek nincs kezdete vagy vége, múltja és jövője és nincs itt és ott" - mondta az alkotó, akinek a filmhez és fotóihoz kapcsolódó vándorkiállítását már több, mint 10 millióan látták szerte a világon.
3 megjegyzés:
Ez csodálatos! Köszi szépen!
A szinkronicitás... épp erről beszélgettem a napokban valakivel, és karácsonyra lett készen három állatos festményem. Föl is kerültek a falra. És a furcsa: aki eddig látta, csak mümmög és nem érti, miért pont állatokat kellett festenem. Hát ezért. Mert ugyanezt a harmóniát, szépséget és csodát jelentik számomra is, mint amit ez a fantasztikus művész is megjelenített.
Nagyon sokat álmodom. Szinte minden reggel több álmomra is emlékszem. És ennek a sok álomnak legalább 40 százalékában állatok is szerepelnek. A kapcsolat bizony élő és eleven.
Most, hogy belegondoltam, állatokkal sosem szoktam álmodni, igaz, az utóbbi években mással sem nagyon. Évente összesen néhány álomra emlékszem, akkor is, ha különböző időpontokban ébredek. De az "utolsó" álmaim, pár évvel ezelőtt, amikor még sokat álmodtam, nagyon intenzívek és érdekesek voltak. Mostanában egy-egy fél év is eltelik, hogy semmi. Legfeljebb néha "repülést" (tehát eszközök nélkül, akarattal), vagy "akácvirágzást" (tehát az erdőt, amikor virágba van borulva) szoktam álmodni, vagy egy-egy ismerősömmel kapcsolatban valami történet. Úgy 5-6 éve szerepelt méhraj egy intenzív, "éber" álmomban, más állatra nem emlékszem. Gyerekkoromban voltak gyakran dühös kutyák, amik állandóan üldöztek, meg akartak harapni, más nem.
Jé... egy éber álomban egyszer én is láttam méhet, igaz nem rajt, csak egyet, de az nagyon intenzív volt. Éreztem a méh hihetetlen vitalitását, egy voltam vele, nagyon érdekes volt. Repülni én is szoktam ahogy Te, csak úgy felemelkedek egyszerűen és repülök. A repülős álmok nagyon jók. :) Jó érzés repülni.
Megjegyzés küldése