A méheknek az ember évezredek óta titokzatos erőt tulajdonít. A fénnyel való kapcsolata és a méz aranyszíne miatt a Nap rovara volt Egyiptomban, aki Ré isten könnyeiből született. Szervezett társadalmi rendszerük példaként szolgált sok más nép számára is. A szorgalom és a szellemi erények képviselői, tüzes lényük a tisztaságot és a lelket jelképezi.
A másvilág szent állatai közé tartoznak, akik az embert beavatják, és elvezetik hozzá a Nap gyógyító erejét. Ha a méh elér egy embert, akkor a tervre és a küldetésre emlékezteti az illetőt. Megmutatja a belső otthonunkhoz vezető utat, ami szorgalommal, kitartással és a Nap erejének áldásával elérhető. A méhek megtanítanak arra, hogy a fény alapján tájékozódjunk és értékeljük magunkat, amikor közelednek az árnyékok. Nyilvánvalóvá teszi számunkra, hogyan változtathatjuk az anyagokat gyógyító nektárrá a szív erejének (ezt a virág testesíti meg) segítségével, a szellemmel összefüggésben (ennek a Nap a jelképe), amely mindenkinek boldogságot hoz. (...) Csípése beavatást, fejlődést, különböző energiapályák megnyílását eredményezheti, de saját figyelmetlenséget, az árnyékba való bepillantást és fájdalmat is előidézhet, amelyet észre kell vennünk."
(Jeanne Ruland: Az állatok ereje)
Egy keresztény allegória szerint az édes méz és a gyűjtésekor elszenvedett méhszúrás Jézus Krisztus istenségének és áldozatának metaforájává vált.
Forrás: hvg.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése