Az idén hatodik alkalommal rendezik meg a Létkérdés konferenciát, amely a társadalomtudomány és a teológia érdemi párbeszédének előkészítését (majd a későbbiekben a párbeszéd folyamatos fenntartását) tűzte célul a különböző, Magyarországon intézményes formában jelen lévő teológiák bevonásával.
A program keretében, az ELTE BTK Gólyavárban (1088 Bp., Múzeum krt. 18.) november 18-án, csütörtökön többek között előadást tart Csányi Vilmos etológus (A vallás mint konfliktusforrás), Sonkoly Gábor történész (Vallásháború és vallásbéke), Tüske László arabista (Az iszlám és a vallási erőszak) és Tóth-Soma László vallásfilozófus (A vallási erőszak legitimitása). Az előadásokat és vitákat követő kerekasztal-beszélgetésen részt vesz Cser Zoltán buddhista teológus, Kodácsy Tamás református teológus, Vankó Zsuzsa adventista teológus, Rozs-Nagy Szilvia evangélikus teológus és Tasi István (Isvara Krisna dász) kultúraantropológus. Moderátor: Nagypál Szabolcs katolikus teológus. A részvétel ingyenes.
A konferencia honlapja: letkerdes.xtreemhost.com
A korábbi évek előadásai (többek között Pilling János, Nádas Péter, Daubner Béla, Herczog Mária, Vekerdy Tamás, Czeizel Endre) meghallgathatók ITT.
"A vallásháborúk újabb eljövetelére vonatkozó jóslatok alapja a modern tudományosságnak a felvilágosodástól eredeztethető azon tétele, mely szerint a vallások – a premodern történeti tapasztalatok alapján – meghatározó társadalmi normaként belső kirekesztést (vallásüldözés, pogromok, stb.) és külső konfliktusokat (vallásháborúk, erőszakos térítőhadjáratok, stb.) indukálnak. Innen datálható az a vallásokat „dehonesztáló” nézet is, hogy a nem empirikus, illetve nem a nyugati tudományosság racionalitásának elveit követő világmagyarázatok hiteltelenek, mitikusak.
Ám a tudomány és teológia különválása miatt a jelenkori társadalom-, valamint társadalmi jelenségek értelmezésének társadalomtudományos modelljeiben – pl. civilizációk összecsapása, társadalmi, ill. politikai laicitás, posztmodern vallásgyakorlási formák, stb. – megjelenő vallás- és vallásosság-kép nem veszi figyelembe, nem aknázza ki a különböző teológiákra jellemző társadalommagyarázó elveket és rendszereket."
(Részlet a rendezvény honlapjáról)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése