2011. szept. 2.

Valláselméleti szeminárium


"Barnabás Maximus az őskortudomány egyetemi magántanára volt, de a tanítástól visszavonult, és erejét kizárólag kutatásainak szentelte. Régebben az egyetemen több féléven át a pneumatológiai históriából panszofisztikus alapon parafilológiai prekollégiumot tartott, és ez a felolvasássorozat akkoriban "A nagy Ri" címmel meg is jelent. Barnabás abból indult ki, hogy az ősvallás, amely a történet előtt az egész földön, még Ame-ri-kában is elterjedt Ri főisten tisztelete, amint a név mutatja. A kultusz valószínű központja Af-ri-kában volt, éspedig a szent hegy, a Ruvenzo-ri tetején. A vallás papjainak külön kasztja volt, az úgynevezett elő-kelők (a görög a-ri-sztosz, amiből a mai a-ri-sztokrata), az ő feladatuk volt, hogy a szellemlényt (spi-ri-tus) hódolatban és tiszteletben részesítsék. Erről a helyről vándoroltak aztán ki például Ba-ri-ba, Ag-ri-gentunba, Antivá-ri-ba, Ko-ri-ntoszba, Pá-ri-zsba, Mad-ri-dba, Alexand-ri-ába. Az istenség nevét igen sok mai név még őrzi, mint például Sá-ri, Bi-ri, Ma-ri, Te-ri, Ka-ri, Pi-ri, Fe-ri, Gyu-ri. A római császárok részben még a nagy istenségtől való leszármazásban hittek, így Tibe-ri-us és Had-ri-anus. Az istenség színe vörös volt, mint azt a pi-rí-t, vi-rí-t szavak mutatják, és általában neki szenteltek mindent, ami hangos és erőteljes volt, példa erre: ri-kolt, ri-vall, ri-ad, ri-pakodik. Templomában a neki szentelt hetérák (ri-banc, ri-ma, latinul: meret-ri-x, törökül: hu-ri) éltek egészen különös módon; úgy, hogy a folyó fölött hidat építettek és házakat, ennek emlékét őrzi a velencei Ri-altó. Hadserege is volt, amelyben a fő rangot a centu-ri-ók és a condottie-ri-k viselték. Az ősi tisztelet egyik távolabbi pontja Zü-ri-chben, később pedig B-ri-stoliban volt. Angliában a kultusz, mint a b-ri-tek neve mutatja, a Ri-chárdok és a Hen-ri-kek alatt még élt."




"Az istenséget Indiában az a-ri-ák tisztelték, és a ksat-ri-ja kaszt volt nekik szentelve. Később a tisztelet már a pá-ri-ák közé süllyedt. Perzsiában a tisztelet jeleit a Tig-ri-s folyó és Dá-ri-us király neve őrzi. A tisztelet elég korán meghonosodott T-ri-estben és Ri-o de Janeiróban is, északon pedig a Missou-ri folyóig és az Onta-ri-ó-tóig terjedt, Norvégiában K-ri-sztiániáig. A múltban egész Szibé-ri-a ezt az istenséget tisztelte, nálunk a Saba-ri-a szó jelzi, hogy a vallás magas fokon állt. Az istenség tisztelete igen hangos volt, ünnepein a piros színt viselték, és szimbóluma általában nem az egyenes, hanem a parabolikus volt (homo-ri-t, dombo-ri-t). Szent madara a ri-gó volt, szent állata a kutya, amit a mai Bod-ri szó őriz. Szent hala a he-ri-ng, szent gyümölcse a ri-biszke volt. Egyik legnagyobb szentélye a Földközi-tengeren, Santo-ri-n szigetén volt, a kultusz innen származott át Algé-ri-ába, Etru-ri-ába, Bavá-ri-ába, Auszt-ri-ába és Hungá-ri-ába. A szent hegy belsejében az út titkos folyosókon át halad, ez volt a labi-ri-ntus, itt lakott a szent kakas, amely éjfélkor kuko-ri-kolt. A nagy istenség egyik későbbi formája a Merku-ri-us volt. A szentek közül Ci-ri-ll, Vikto-ri-án és Fló-ri-án még tudtak róla. A középkorban a lovagok közül T-ri-sztán. A játékok közül a k-ri-kett és a má-ri-ás volt neki szentelve. Nevét némely közmondás őrzi, mint például: ökö-ri-szik magában. Az istenségnek szentelt betegség a be-ri-be-ri volt. Ünnepeken nagy mulatságokat rendeztek (mu-ri, dá-ri-dó). A szent ételt, a ri-zst ették, és kuko-ri-ca (tenge-ri) leveleket lobogtattak, az ünnepen humoros jeleneteket is adtak elő, innen a ka-ri-katúra és a g-ri-masz szó eredete. Ezeknek az ünnepeknek a nyomait egész a Beh-ri-ng szorosig követni lehet. A kultusz centruma akkor Canterbu-ry volt. Az istenség szent köve a nef-ri-t, drágaköve pedig a be-ri-ll volt. Indiában az isten nevét a K-ri-sna szó őrzi, de a ri-shi éppen úgy, mint a mai napig használatos sh-ri szó is. Az istenséghez fűződő egyik mítosz azt beszéli, hogy fején pap-ri-kakoszorúval született."



"Barnabás Maximus mostanában rendkívül nagyszabású mű előkészítésén dolgozott, amely mű, mint mondani szerette, bizonyos tekintetben az egyetlen és első valóban tudományos könyv, az összes természettudományokat, történelmet, matematikát, logikát, lélektant, sőt a gyakorlati tudományokat is magába öleli, az erkölcsre, a szokásokra, a divatra, az öltözködésre, a játékokra, a sportra is kitér, s így Barnabás szerint az emberiségnek tízezer év óta függő kérdéseit rendezi, és végre megoldja. Megszámlálhatatlan ezer kötetből álló könyvtára az egész emeletet elfoglalta, itt élt hajnaltól éjszakáig szüntelen munkába merülten, házát csak ri-tkán hagyta el, inkább csak ha meghívták, mert társadalmi kötelezettségei alól magát nem óhajtotta kivonni. Sokáig azzal a gondolattal foglalkozott, hogy a világot körülutazza, legalább egyszer, hogy az emberi-séggel szemtől szembe találkozzék, és a népek életébe alkalma legyen a helyszínen betekinteni. Barnabás ezeket az értesüléseket elsőrendűen fontosaknak tartotta, s ezért kétezer-négyszázhatvanhat útleírást szerzett be, hogy a valóságról első kézből minél több adat birtokába jusson. Az utazás terve egyelőre nem valósulhatott meg, mert a prehisztória problémáinak végleges megoldása nélkül ebbe a vállalkozásba fogni esztelenségnek látszott. Mit lát az olyan ember, aki a múlttal nincs tisztában."







(Részlet Hamvas Béla Karnevál című regényéből, fotók: P. Z.)

5 megjegyzés:

Rihárdó írta...

És akkor persze Ri-hárdó...:D

P. Z. írta...

Na és Ad-ri? :)

P. Z. írta...

Regény és alkímia: http://danyi.on.neobee.net/main/hamvas.html

Rihárdó írta...

Ezzel a regényrészlettel kapcsolatban megfordult a fejemben az, hogy Hamvas esetleg találkozhatott-e a manapság nagy nyilvánosságot élvező témával, melyszerint a magyarok a sumérok rokonai és hogy az emberiség egységes világkultúrájú volt, tehát egy nyelvet beszélt - és az ehhez kapcsolodó tetemes mennyiségű feltételezéssel.

Nem tudni, de ebből talán sejteni, hogy hallott valami ilyesfélét, esetleg attól függetlenül gondolkodott el rajta, hogy valaki a nyelvi hasonlóságok útján keres ilyen "összeesküvés-elméleteket". Eléggé gúnyos írás egyébként, de elgondolkodtató, erről az oldalról is nézve.

P. Z. írta...

Persze, egész biztosan találkozott ilyen elméletekkel, nem új keletű témák ezek. A magyar-sumér nyelvrokonságról szóló elmélet is nagyon régi, tudtommal eredetileg nem is magyaroktól származik, hanem a sumér nyelvet felfedező külföldi kutatóktól.
Egyébként épp tegnap este olvastam megint Hamvast a magyar őstörténetről, majd talán bemásolok belőle néhány részt. Ő azt tartja valószínűnek, hogy az eurázsiai nomád népek és törzsek ugyanarról a - kínait megelőző - magas civilizációról töredeztek le.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...