Élő "őskövület" a debreceni Nagyerdőn

A Debreceni Egyetem főépülete mögötti sétány (Fotók: P. Z.)

Ha új év, akkor magvetés, esetemben egészen konkrétan. Már régóta terveztem, most, a január 1-jei nagyerdei sétán sikerült is sort keríteni rá: szaporításhoz gyűjtöttem magokat a Postás Üdülő melletti kínai páfrányfenyőről. A különleges "ginkófa" (pontos nevén Ginkgo biloba) Darwin szavai szerint "élő kövület": a páfrányfenyőfélék (Ginkgoaceae) családjának egyetlen ma élő képviselője. Annyira elüt a ma élő összes növénytől, hogy egyikkel sem hozható közelebbi rokonságba. A páfrányfenyő a Föld őstörténetének minden katasztrófáját túlélte, még a jégkorszakot is. A modern Ginkgo a Paleogénben jelent meg, és közeli rokonai, melyeknek a levele már hasonlított a mostani páfrányfenyőéhez mintegy 270 millió évvel ezelőtt a földtörténeti őskorban fejlődtek ki. Az egyik leghosszabb életű fa, ezer évnél idősebb példányok is ismeretesek.

A Ginkgo név (gink - gyo) a kínai nyelvből származik (a fenti képen látható táblán hibásan szerepel), jelentése ezüst barack. Linné 1771-ben tette hozzá a biloba szót. A "biloba" faji jelző a jellegzetes kétlebenyű levélre utal. Magyar nevét a páfrányra emlékeztető levélalakról kapta. A Ginkgot Kínában is megtalálták palotákban, templomi kertekben, ahol buddhista szerzetesek a sok jó tulajdonsága miatt gondozták és azóta is nagy becsben tartják. Ázsia egyes országaiban szent faként tisztelik. Európában a XVII. századtól ismerik, az első facsemetét 1730-ban ültették el az utrechti botanikus kertben (Hollandiában), amely ma is él.
A Ginkgo a rovarkártevőknek és a gombás, vírusos, bakteriális betegségeknek ellenáll. 

Lombhullató

Kétlaki növény: külön hím és nőivarú fa. A szexkromoszómák (XX női és XY hím épp mint az embereknél) megkülönböztetik, tehát a fa neme nem könnyen határozható meg. Érdekesség, hogy a fa szaporodóképessége csak 25-30 éves kora után kezdődik és legalább 1000 évig tart!
A hagyományos kínai orvoslás már kb. 5000 éve használja gyógyításra. Európában a XIX. század közepéig a hagyományos orvoslás a fitoterápia volt, vagyis a gyógynövényeken alapuló készítmények használata. Az utóbbi másfél évtizedben több száz farmakológiai és klinikai kísérletet végeztek el ginkgo kivonatok hatásának megismerése érdekében. Az eredmények szerint a levelek hatóanyagai fokozzák az agyi vérellátást, javítják az emlékezőtehetséget, csökkentik az infarktust kiváltó vérrögök képződését, a vér kóros sűrűségét és a hajszálerek kóros áteresztőképességét. Ugyanakkor fokozzák a halláskárosodásért felelős idegek vérellátását, oldják az asztmás görcsöket, szabadgyök-semlegesítő és egyéb hatásúak. A homoeopatiás gyógykezelésekben is alkalmazzák. 

A fa alatt terítve a föld a terméssel

Debrecenben több szép példány is található, a Postás Üdülő melletti egy védett termő fa (a közelben lennie kell porzónak is, hogy megtermékenyítse). Kb. 15 évvel ezelőtt már szedtem erről magokat, majd virágládában, nedves homokban átteleltettem. Tavasszal ugyanott ki is keltek, mire sort kerítettem volna arra, hogy a szabadban elvessem őket. Egy év alatt kb. 10 centiméteres nagyságúak lettek és csak a következő ősszel kerültek véglegesnek szánt helyükre, de mivel az első években nem tudtam rendszeresen locsolni a nyári aszályban, kipusztultak. Talán a mostaniakkal több szerencsém lesz.
A magok között nagyon érdekes formájúak is vannak, nem csak a hagyományos kétélűeket találni, hanem három részre tagoltakat is. A gyümölcs a benne lévő vajsav, ginkósav és bilobol erjedése miatt kellemetlen, bűzös szagú, "kutyapiszokra" emlékeztető. Ezért termő példányokat közparkokban nem szoktak meghagyni. Különleges, semmilyen más növényéhez nem hasonló levelei jól felismerhetők, jellegzetesek, a Bilobil kapszula reklámjában gyakran mutatják, ha máshonnan nem, a tévéből biztosan mindenki ismeri. Az őszi zempléni kirándulásunkon nagyon szép páfrányfenyőket láttunk a füzérradványi Károlyi-kastély kertjében, közvetlenül az épület mellett. Debrecenben van még többek között a Bem téren, a Nyár utcán, a Kenézy-kórház udvarán és a Medgyessy-sétányon is.

P. Z.