Érdekes összeállítás kerekedett Robert Ullman és Judyth Reichenberg-Ullman azon ötletéből, hogy könyvet jelentetnek meg különböző korok és kultúrák törekvőinek megvilágosodásbeszámolóiból. A magyar nyelven Szentek, bölcsek, mesterek és misztikusok címmel, a Filosz kiadó (Budapest) gondozásában 2005-ben kiadott összeállításban 33 ismert, vagy a nagyközönség számára eddig ismeretlen "felébredett" életének fontos részleteit, átélt élményeinek leírását követhetjük nyomon.
A sorozat a minden bizonnyal leghíresebb megvilágosodott, Gautama Sziddhárta, vagyis a történelmi Buddha történetével kezdődik, majd a zen (csan) buddhizmus egyik legkedveltebb tanítója, Huj Neng, továbbá Jese Cogyal, "a tibeti buddhizmus anyja" és Dzsaláladdín Rúmi, a szúfi dervisek mevlevi rendjének alapítója következik. Ezután - többek között - a mély, eksztatikus kontemplációiról is ismert Sienai Szent Katalin, a szádhukat és szerzeteseket a lemondás helyett az örvendezésre biztató indiai misztikus: Kabír, valamint a kimagasló buddhista tudósként és előrehaladott szellemi gyakorlóként is elismert második dalai láma: Gendün Gyaco Palzangpo következik. Az összeállításban jól megfér egymás mellett Báál Sém Tov rabbi, a hászidizmus megalapítója és a koanjairól is híressé vált Hakuin Ekaku, a japán zen buddhizmus egyik központi alakja; a perzsiai Teheránban született Bahá'u'lláh, a bahá'í hit megalapítója és Paramahansza Rámakrisna, vagy Srí Ramana Maharsi, ismert és nagyra becsült indiai szentek; a hazánkban is jól ismert német Eckhart Tolle és a határtalan kitartásáról és spirituális elragadtatottságáról tanúságot tévő "Ammacsi", azaz Mátá Amritánandamají.
A dalai láma a könyv előszavában ezt írja: "Ebben az érdekes, inspiráló könyvben olyan - ismert vagy ismeretlen - emberek történeteit találjuk, akik átélték és megvalósították a megvilágosodott tudat bizonyos vonatkozásait. Bár óriási a változatosság a tapasztalataik terén, felismeréseiknek mégis egyetemes minősége van. Minden egyes történet arra bátorít bennünket, hogy mélyebb tudatosságot fejlesszünk ki, hogy méltányoljuk az egyes emberek által bejárt szellemi utakat, nagyra becsüljük mindazokat a pozitív minőségeket, amelyeket megtestesítenek, és értékeljük mindazokat a megértéseket és felismeréseket, amelyeket az élet természetéről megtapasztaltak. Fontos megérteni, hogy e szentek és bölcsek mindegyike közönséges emberként született. Néhányan közülük az Igazságot keresve olyan intenzív szellemi gyakorlatokon mentek keresztül, mint például a böjt, a meditáció, a fizikai megpróbáltatások és a hatalmas áldozatok. Mások spontán módon ébredtek fel, talán azoknak a felhalmozott pozitív szellemi érdemeknek a révén, amelyek előző születéseikben gyűltek össze. A világ minden szellemi hagyományában bukkannak fel példái olyan embereknek, akik a bölcsességet keresték és az együttérzést gyakorolták egész életükön át. Láthatjuk tehát, hogy a tudat megvilágosítása egyetemes jelenség. Megtörténhet Keleten és Nyugaton, Északon és Délen, származásra és vallásra való tekintet nélkül, sőt, még vallástalan emberek között is."
A leírásokat olvasgatva néha egészen különös életutak bontakoznak ki előttünk. A. H. Almaas, kuvaiti kortárs író például közvetlenül a doktori cím megszerzése előtt hagyta el a tudományos világot, hogy megkeresse a választ az élet mélyebb kérdéseire, melyben a tudomány nem volt segítségére. "Önéletrajzi töredékében" így ír élményeiről: "Úgy tapasztalom meg magam, mint aki túl van mindenen, szó szerint mindenen, és nem csak az én személyes életemben mindenen. Csendes tanú vagyok, végtelen és változatlan, túl időn és minden téren. Tökéletesen csendes vagyok, teljesen független, ám végtelenül éber. Ez megmutatja, hogy nem szükséges megszabadulnom vagy megvilágosodnom. Mindig szabad vagyok, mindig is az voltam, és mindig is az leszek."
A sorozat a minden bizonnyal leghíresebb megvilágosodott, Gautama Sziddhárta, vagyis a történelmi Buddha történetével kezdődik, majd a zen (csan) buddhizmus egyik legkedveltebb tanítója, Huj Neng, továbbá Jese Cogyal, "a tibeti buddhizmus anyja" és Dzsaláladdín Rúmi, a szúfi dervisek mevlevi rendjének alapítója következik. Ezután - többek között - a mély, eksztatikus kontemplációiról is ismert Sienai Szent Katalin, a szádhukat és szerzeteseket a lemondás helyett az örvendezésre biztató indiai misztikus: Kabír, valamint a kimagasló buddhista tudósként és előrehaladott szellemi gyakorlóként is elismert második dalai láma: Gendün Gyaco Palzangpo következik. Az összeállításban jól megfér egymás mellett Báál Sém Tov rabbi, a hászidizmus megalapítója és a koanjairól is híressé vált Hakuin Ekaku, a japán zen buddhizmus egyik központi alakja; a perzsiai Teheránban született Bahá'u'lláh, a bahá'í hit megalapítója és Paramahansza Rámakrisna, vagy Srí Ramana Maharsi, ismert és nagyra becsült indiai szentek; a hazánkban is jól ismert német Eckhart Tolle és a határtalan kitartásáról és spirituális elragadtatottságáról tanúságot tévő "Ammacsi", azaz Mátá Amritánandamají.
A dalai láma a könyv előszavában ezt írja: "Ebben az érdekes, inspiráló könyvben olyan - ismert vagy ismeretlen - emberek történeteit találjuk, akik átélték és megvalósították a megvilágosodott tudat bizonyos vonatkozásait. Bár óriási a változatosság a tapasztalataik terén, felismeréseiknek mégis egyetemes minősége van. Minden egyes történet arra bátorít bennünket, hogy mélyebb tudatosságot fejlesszünk ki, hogy méltányoljuk az egyes emberek által bejárt szellemi utakat, nagyra becsüljük mindazokat a pozitív minőségeket, amelyeket megtestesítenek, és értékeljük mindazokat a megértéseket és felismeréseket, amelyeket az élet természetéről megtapasztaltak. Fontos megérteni, hogy e szentek és bölcsek mindegyike közönséges emberként született. Néhányan közülük az Igazságot keresve olyan intenzív szellemi gyakorlatokon mentek keresztül, mint például a böjt, a meditáció, a fizikai megpróbáltatások és a hatalmas áldozatok. Mások spontán módon ébredtek fel, talán azoknak a felhalmozott pozitív szellemi érdemeknek a révén, amelyek előző születéseikben gyűltek össze. A világ minden szellemi hagyományában bukkannak fel példái olyan embereknek, akik a bölcsességet keresték és az együttérzést gyakorolták egész életükön át. Láthatjuk tehát, hogy a tudat megvilágosítása egyetemes jelenség. Megtörténhet Keleten és Nyugaton, Északon és Délen, származásra és vallásra való tekintet nélkül, sőt, még vallástalan emberek között is."
"Az első rendkívüli élményben ennek az állapotnak az első napján részesültem, amikor a körülöttem lévő dolgoknak még jobban tudatában voltam. Odakint egy ember javította az utat. Ő én voltam; a szerszám a kezében én voltam; a kő, ami tört, az én részem volt; a zsenge fűszál lényem legmélye volt; s a fa a férfi mellett is én magam voltam. Szinte éreztem, ahogy a szél átjárja a fát. Még a fűszálon mászó apró hangyát is érzékeltem. A madarak, a por és a zaj mind az én részeim voltak. Ekkor feltűnt egy autó az úton. Én voltam a sofőr, a motor, a gumik, és ahogy az autó egyre távolodott, úgy távolodtam el én is önmagamtól. Mindenben benne voltam, pontosabban minden bennem volt: élő és élettelen, a hegy, a giliszta és minden, ami lélegzik."A szerzők az összegyűjtött tapasztalatok alapján, a könyv elején megpróbálnak következtetéseket levonni, keresve a hasonlóságokat és a törvényszerűségeket a megismert leírásokban. A jellegzetességeket vizsgálva arra jutottak, hogy a megvilágosodás teljességgel egyedi, noha bizonyos mértékig átszínezik az illető korábbi élményei, szellemi hagyománya és kultúrájának vérmérséklete. Összességében mégis úgy látják: kimutathatók bizonyos jellegzetességek, amelyek mindenkinél közösek, akik osztoznak a felébredés jelenségében. Ilyen motívum például az "összekapcsolódás mindennel és az ego meghaladása", az előre gyártott elképzelések darabokra törése, az időtlenség és "téresség", az elfogadás, a túllépés az érzelmeken, valamint a "világosság".
Jiddu Krishnamurti
A könyv külön érdekessége, hogy számunkra teljesen "hétköznapinak" tűnő kortárs személyek is bekerültek a válogatásba: egy terhességi tanácsadásról hazafelé tartó amerikai kismama "összeütközése a végtelennel" a buszmegállóban, vagy például egy "konzervgyári megvilágosodást", egy "leírhatatlanul szubtilis szatorit" munkahelyén átélt honfitársa beszámolója is helyet kapott a könyvben."Csak ha a lélek minden vágyát levetkőzi, akkor válhat szabaddá, hogy az egekben szárnyalhasson. Még a keresztre feszített szent Krisztus, a tündöklő fenségében megjelenő Isten, sőt az égi ragyogás látomásait is el kell engednünk ahhoz, hogy elérjük az isteni egyesülést. Ahhoz, hogy a lélek teljesen kiüresedjen, a formának meg kell hódolnia a forma nélküli előtt."Keresztes Szent János
A leírásokat olvasgatva néha egészen különös életutak bontakoznak ki előttünk. A. H. Almaas, kuvaiti kortárs író például közvetlenül a doktori cím megszerzése előtt hagyta el a tudományos világot, hogy megkeresse a választ az élet mélyebb kérdéseire, melyben a tudomány nem volt segítségére. "Önéletrajzi töredékében" így ír élményeiről: "Úgy tapasztalom meg magam, mint aki túl van mindenen, szó szerint mindenen, és nem csak az én személyes életemben mindenen. Csendes tanú vagyok, végtelen és változatlan, túl időn és minden téren. Tökéletesen csendes vagyok, teljesen független, ám végtelenül éber. Ez megmutatja, hogy nem szükséges megszabadulnom vagy megvilágosodnom. Mindig szabad vagyok, mindig is az voltam, és mindig is az leszek."
Pásztor Zoltán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése