2011. márc. 2.

Ahonnan indultak a vágyak...

Kőrösi Csoma Sándor szobra Balatonkeresztúron,
a Rabten Tashi Ling Magyar Tibeti Központban (Fotó: Pásztor Zoltán)

 „Emlékünnepély a tokiói Taisho Egyetemen Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) tiszteletére, a keleti tudományok magyar előharcosa, az első Tibeti-Szankszrit-Angol Szótár és az első Szankszrit Buddhológiai Lexikon szerzője, egyike a leghősiesebb alakoknak a Megismerés Történetében, akinek emlékét az egész világon tisztelik, abból az alkalomból, hogy szobra megérkezett Japánba, mint a ‘Magyar Keleti Társaság’ ajándéka a japán nép számára, s mint a magyar barátság megnyilvánulása azokért a nagy szolgálatokért, amiket a japán tudomány teljesített a keleti kutatás és a nemzetközi együttműködés érdekében, 1933. február 22-én, szerdán délután 3 órakor, a Taisho Egyetem dísztermében, Tokyoban, Nishi Sugamo-machi-tér.”

(A Kőrösi Csoma Sándor szentté avatása alkalmából Japánban tartott 1933-as hivatalos ünnepség meghívójának szövege)

"Igenis, mi elismerjük, hogy Kőrösi Csoma Sándor a buddhizmus legnagyobb szentjei közé tartozik, 'Csoma Boszatcz', a magyar Boddhiszattva örök időkre a szívünkben fog élni."

(Kavagucsi Yekai, japán tibetológus ünnepségen elhangzott beszédéből)

Lászlóffy Aladár

Tibeti kantáta
(részlet)

I.
Idők bozótja, kicsi tájék.
Pedig lehet, csak jelre vár még,
s elered belőle egy más kor,
mint száz patakszál olvadáskor,
szövődik szőnyeggé a rajza:
…születik Wesselényi, Bajza,
géniusz támad Debrecenben,
Bolyait süt Erdély-kemence,
mint fűszál, úgy sarjad a lélek,
s zöld lejtők lesznek a remények.
Lehet, még csak a naptár tudja,
ki lenne az, ki versenyt futna.
Ki választ ott? aki kiválik?
A választott takarva állig,
s még homlokára sincs felírva:
anyja, hazája várja sírva…
A szivárgó, rejtett arányok
miképpen lesznek tudományok,
s a tévhiteknek tévalapja
melyik gazdag kincstárból kapja
a maga jó költségvetését,
cipójához egy Toldi kését,
hogy életét elfaricskálva
világra jöjjön önnön álma?
Hová tart, s éppen merre jár most,
még mindig bírja a magányos
mogorva székely Juliánus?

II.
Cigány népek mind, Nyugat és Kelet:
hajuk tépik halottaik felett,
de bőszen leölik a más fiát –
mindig ilyen erkölcsű a világ.
Viszonylagos, minden viszonylagos:
egymást lesik, holott mind farkasok;
e farkasok közt hogy osonhat át,
ki éppen erre szánta el magát:
szülőföldjéről elfut, mint Zalán,
teveösvényen Nagy Sándor nyomán
s fegyvertelen, hacsak néhány nagy elv
nem az, s fejében féltucatnyi nyelv
nem olyan érték, hogy politikát
vehetnek rajta, netán Indiát
vagy Waterloot élelmes Angliák.
…Egy megetet, a másik megmatat,
megdöngetik a horpadt hátadat,
a bajból jó, a jóból baj ered;
dehát ezek mégiscsak emberek.
A folyamok, a dzsungelek s az éj
s a pusztaság mind-mind nagyobb veszély;
s mint üdvösség, a havasok között
nem kígyóvermek, barbár börtönök,
de lámacellák vak nyugalma vár,
hol hunok titka hűs halomban áll:
mint letelepült Batu-áradat
sóbálványa, halott betűk, szavak,
isten nevében gyűlt emlékezet!
Csak senki sincs, ki addig elvezet.
Ennél rosszabb már az lehet csupán:
itthon ragadni annyi terv után…

III.
Indiába ment, mint Columbus –
hol pálmafa nő, másként lombos.
A családfa még inkább más fa,
több kontinensre hull az árnya;
több nyelvtől emberebb az ember,
s végül az ősi fára fel mer
mászni, hogy újra messze lásson:
az égen is vezethet lábnyom.
Felhágott, messze fel keletre,
Nyugat-mutató emeletre,
ahonnan indultak a vágyak,
melyek egy Földet megmunkáltak…
Időnként, két törökvilág közt
felszárítják, kiseprik Sárközt,
poéták lepik el a bágyadt,
leírt, monoton Hortobágyot,
kivetkőzik a „mindig így lesz”,
szkíták cáfolják Euklídeszt,
s Csomakőrös kicsi határa
kikandikál a láthatárra.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Értem én, hogy bölcs dolog a félelem,
Pató Pálnak a savanyú kényelem,
Félre vágyak, jöjjön ami betakar,
Kiderülne: nem tud, aki nem akar.

De ott messze ki az, aki bezavar?
Örök mozgás az az, ami bekavar.
Két alak jön, gyorsan mint a zivatar,
Juliánus s Kőrösi a fiatal.

Mégis kalandra fel!
Utad reménység kísérje el!
Hogyha megérkezel,
Csodáljon ősöd, s fogadjon el!

http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/9981/ghymes/zivatar-zeneszoveg.html

http://www.youtube.com/watch?v=RKNUwDXW_WM

P. Z. írta...

A Ghymest szeretjük. :)
(Nem tudom, miért nem aktív a link.)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...